2014. szeptember 13., szombat

Tippek az ideális kutyatárs kiválasztásához

A kutya kiválasztása abban különbözik a házastársétól, hogy bár az előbbi kapcsolat ugyanúgy sok évre szól, viszont a partnernek egyáltalán nincs beleszólásba a döntésbe. Ez jó esetben azt jelenti, hogy nekünk, kétlábúaknak dupla felelősségünk egy olyan kutyatárs kiválasztása, amelyik a lehető legkevesebb nehézséggel tud beilleszkedni az életvitelünkbe.

Láttak már sötét utcán, kabátgallérját magasra húzva osonó, jó kiállású férfit, amint maga után ráncigál egy neonrózsaszín pulcsiba öltöztetett lófarkas frizurát viselő Westie-t? Én igen. És bár a kép vicces volt, fájt a szívem belegondolni milyen érzés lehet a szerencsétlen kutyának, aki az egészből csak annyit ért, hogy a gazdi bárhol szívesebben lenne, mint vele az utcán.

És ki ne hallott volna már harci kutya tulajdonost, amint azt bizonygatja, hogy a kutyája annyira fegyelmezett, hogy elő nem fordulhat, hogy valamelyik családtag ellen forduljon. Kivéve, amikor a falkavezér gazda éppen nincs ott, a négykézlábazó kisgyerek pedig azzal akar szórakozni, hogy a kutya fülét huzigálja.

A rossz választás következményei boldogtalan gazdák, boldogtalan kutyák, és ami a legrosszabb, még balesetek is lehetnek.

 Az itt következő tanácsok és szempontok összeállításában saját, sok évre visszamenő kutyás tapasztalataim és az egyik online egészségügyi magazin cikke segítettek. De akinek valaha volt már közeli kapcsolata kutyákkal, az tudja, hogy minden egyes állat más és más jellemmel bír, ezért az alábbiak inkább csak iránymutatóul szolgálnak. A lényeg, hogy alaposan tájékozódni kell, mielőtt dönt az ember a jövendőbeli kutyájával kapcsolatban.


Néhány tanács, amit még a kutya megvásárlása előtt érdemes megfontolni:

Először is, kié lesz a kutya? A gyerekeké? A nagyié, mert sokat van egyedül? Vagy az öné, mert sportolni szeretne vele? A kutya egy életre szól, de legalábbis 10-15 évre. Mindenképpen számítani kell rá, hogy a nagyi néhány év múlva talán már nem lesz olyan fitt, hogy a napi sétákat megtegye a kutyával. A gyerekek pedig hiába ígérnek meg fűt-fát, nem fognak takarítani az eb után és a kutyasétáltatások egy része is garantáltan a szülőkre marad.
Ugyanakkor egy kutya nagyon sokat ad is a tulajdonosának. Feltétel nélküli szeretetet, törődést, odafigyelést. Akarva akaratlan rávesz az egészséges életmódra. És még a depresszió ellen is jó.

A szabadtéri sportok szerelmeseinek

Hosszútávfutók, túrázók, lovasok számára olyan fajták ajánlottak, amelyek képesek osztozni a nagy fizikai igénybevétel örömeiben. Sétálni szinte minden kutya szeret, de az egész napos túra már megterhelő lehet egyes fajtáknak. Általában a nagy, közepes méretű kutyák felelnek meg a célnak, mint a szetterek, a Dobermann, a pointerek és vizslák, vagy a Német Juhász. Érdemes odafigyelni rá, hogy fiatal korban ne erőltessük túl a kutya ízületeit (különösen a diszpláziára hajlamos fajoknál) és hogy időben észrevegyük amikor az állat már tényleg elfáradt. Ez nem könnyű, mert sok kutya annyira szeret a gazdával lenni, hogy nem mutatja, még azt sem ha fájdalmai vannak.

Gyerkőcök mellé

Majdnem minden kutya az életét adná a gazdi gyerekeiért, ha valaki megtámadná őket. Erre azonban szerencsére ritkán kerül sor. Azt viszont jól tudjuk, hogy a gyerekek rengeteg türelmet igényelnek, és nemcsak a szülőktől. Fáradhatatlanul eszelik ki az újabb és újabb játékokat, amiket sok kutya nyúzásként él meg. Szóval aki kisgyerekek mellé választ kutyát, annak olyan fajtát érdemes választania, amelyiknél nehezen szakad el a cérna. Ilyenek a Labrador, vagy a Bernáthegyi, akiknek tényleg fát lehet hasogatni a hátán, de állítólag a Beagle és a Boxer is.

Két dolog, amire nem árt odafigyelni: akármilyen gyerekbarát is a kutya, biztosítani kell neki olyan időszakokat is, amikor nyugalomban lehet, és mindenki békén hagyja. A másik pedig, hogy ahogy az ember, úgy a kutya is általában rigolyásabb lesz a korral. Az idős kutyának kicsit kevesebb a türelme és több nyugalomra van szüksége.

Az elfoglaltaknak

Ha valaki hajnaltól éjszakáig melózik, és alig marad ideje a kutyájával foglalkozni, az az állandó lelkiismeretfurdalás elkerülése végett jobb, ha egy kevésbé társfüggő fajtát választ. A Husky és a Malamut állítólag ilyenek, (bár én úgy tudom, hogy szánhúzóként igazi falkakutyák) illetve a cikk említi még a kínai Shar-Peit is.

Jobban belegondolva, aki előre tudja, hogy nagyon elfoglalt, az inkább várjon nyugdíjig a kutyavásárlás előtt. Éppen a napokban olvastam, hogy Amerikában kora délután a parkokat ellepik a bébiszitterek a rájuk bízott kisgyerekekkel és a bér-kutyasétáltatók, a kutyákkal. A bébiszittereket még megérti az ember, arrafelé nincs három éves szülési szabadság, de minek kutya annak, aki alkalmazottat kell béreljen az ellátására?

Persze menet közben is alakulhatnak az élet dolgai eltérően a tervezettől. Ilyenkor az egyik legjobb döntés az lehet, ha a meglévő kutyánk mellé beszerzünk egy kutyatársat.

Akiknek társaság kell

Ha éppen ellenkező a helyzet, és rengeteg idő, törődés és tutujgatási kedv jut a kutyára, akkor érdemes gondolkozni a pomerániai Törpespitzen, a francia Bulldogon, (neki nem hosszú ugyan a szőre, de jó természetű, és egyéb területeken igényli az odafigyelést) vagy bármelyik fésülgethető, öltöztethető kisméretű kutyán.

Ha emellett azt is szeretnénk, hogy a házat is őrizze, akkor viszont jó választás lehet az Óangol Juhászkutya, (ez egy igazi szőrmók) vagy az amerikai Cocker Spániel .


Lakótelepre, nyűgös szomszédokkal

Ha valaki papírvékony falú panelben lakik, akkor nem árt, ha a kutyája nem ugat ok nélkül, és nem rohangál esténként köröket a lakásban a mozgásigénye levezetésére. Nekik jó választás lehet a Cavalier King Charles spániel, vagy a Bedlington Terrier. Kis mozgásigénye van a Havannai Pincsnek és a Csivavának is, de jobban hajlamosak az ugatásra. Egyáltalán nem tud ugatni a Basenji, ez a különleges, sajátos külsejű afrikai kutyafajta, viszont imád játszani, ugrándozni.

Kutyák allergiásoknak

Ha esetleg akadna a családban valaki, aki allergiás a kutyaszőrre, akk
or nem árt tudni, hogy vannak olyan fajták, amelyek allergia-barátabbak a többinél. Ez úgy lehetséges, hogy az allergiát a kutya nyálában lévő egyik fehérje okozza, valamint az elhalt hámsejtek, amelyeket a szőrrel együtt hullajt el a kutya. Vannak olyan fajták, amelyek kevesebbet vedlenek, vagy csupaszra lehet trimmelni őket, ezért kisebb a szőrallergia kockázata is. Ilyen például az Uszkár, a Schnauzerek, vagy az amerikai elnöki család kedvence, a Portugál vízi kutya.

Mozgásproblémásoknak

Ha valaki nehezen mozog, köszvényes, vagy ízületi gyulladással küzd, az jobban teszi, ha kis mozgásigényű kutyafajtát választ, amelyik beéri rövid sétákkal. A nagyon kis, vagy a nagyon nagyméretű fajták lehetnek ilyen esetben a legjobbak. A nagyobbak, mint a (Dán) Német Dog, a Mastiffok, vagy a Bernáthegyi kutyák még a székből felállásban is segíteni tudnak, és séta közben akár rájuk is támaszkodhat olykor a gazda.

Örökbefogadóknak

Sajnos nagyon sok az olyan kutya, amelyiket a felelőtlen gazdák megunnak, kidobnak, vagy nyomorult, állatkínzásnak minősülő körülmények közt tartanak. Ők előbb utóbb, ha szerencséjük van, egy menhelyen kötnek ki. Elvben mindenkinek azt tanácsolnám, hogy menhelyről hozzon el kutyát.

Ugyanakkor fel kell készülni rá, hogy ezek az állatok sokszor nagyon sok traumán mentek át, és az átlagosnál több törődést, megértést és odafigyelést igényelnek. (Amit egyébként aztán sokszorosan meghálálnak).

A menhelyekben az a jó, hogy nem szabadulni akarnak a kutyáiktól, hanem a lehető legjobb jövőt biztosítani neki. Emiatt a legtöbb esetben alkalom van arra, hogy a jövendő gazda sok időt töltsön az állattal, mielőtt meghozná a döntést, ráadásul, ha a gondozókat beavatjuk a napi rutinunk részleteibe, akkor biztosan tud majd segíteni a választásban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése